Jövőre Zrínyi-emlékévet ünneplünk


Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566 emlékévvé nyilvánítja a kormány a 2016-os évet. 2016. szeptember 7-én lesz a szigetvári vár ostromának, Zrínyi Miklós várkapitány és serege hősies helytállásának 450. évfordulója. Az 1566. évi szigetvári ostromban Zrínyi Miklós és a vele harcoló magyar és horvát katonák hőstette olyan történelmi esemény, amely máig kiható nyomot hagyott a magyar és a közép-európai nemzeti emlékezetekben.

Történelmi hangok, hangtörténetek – 90 éves a magyar rádiózás

 

December elsején lesz kilencven éve, hogy megkezdődött a rendszeres magyar rádióműsor-szolgáltatás. A közmédia munkatársai erre a napra számtalan, rendhagyó műsorral készülnek. A decemberi jeles napok sorát egy különleges évforduló nyitja: 1925. december elsején este nyolc órakor jelentették be a Rádióhírmondó működésének elindítását.


A magyar Rádióhírmondó budapesti adóállomása, mint a magyar találmányú fémvezetéses Telefonhírmondó utódja, nagynevű elődjének stúdióvá átalakított helyiségéből most kezdi meg hivatalosan működését és rendes programját, amelyet a Magyar Királyi Posta technikai eszközeivel a csepeli állomás útján 546 méteres hullámhosszal szór szét az éterben."- tette közzé a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója, Demény Károly államtitkár.

A Rákóczi út 22-ben elhangzó történelmi jelentőségű mondatok után a nagyközönség ünnepi műsort, zenét hallgathatott detektoros, fülhallgatós készülékei segítségével. A Telefonhírmondó épületében megszülető Rádió minden korosztálynak és társadalmi rétegnek kínált hallgatnivalót: például a délutáni műsorokat elsősorban a gyerekek és a háziasszonyok kedvére állították össze mesékkel és házi praktikákkal. Sokak érdeklődésére számíthatott a Mit üzen című műsor, és egyre több művész, tudós vállalt fellépést élőadásban. A zene szinte minden napszakban szólt, és két év múlva már a déli harangszó is az éteren keresztül kondult meg. A műsorfolyamot a Himnusz zárta.

A közmédia műsorszerkesztői méltó módon ünneplik a születésnapot. A Kossuth Rádió Hangalbumában a rádió szignáljainak, szünetjeleinek, mérőjeleinek és a bemondók köszönőszövegeinek történetét, változását követhetjük nyomon a kezdetektől napjainkig (www.mediaklikk.hu/musor/hangalbum/). A Napközben (Kossuth Rádió, kedd, 9.00-11.00) a Rádió épületének kultikus helyszínéről, a Pagodából jelentkezik. Rádiós villámportrék, a rádió segítségével megoldódott ügyek színesítik az adást. A Vendég a háznál (kedd, 11.32) fiatalokat faggat arról, mit jelent számukra a rádió, s ha lehetőségük lenne rá, ők milyen műsorokat készítenének. Az Arcvonások (kedd, 14.05) és a Kabarématiné (szombat, 9.07) régi, feledhetetlen felvételekből válogat, amelyeket újragondolnak, kommentálnak a résztvevők. A Belépő (kedd, 20.11) a Rádióban megszólalt írókat, költőket idézi meg egy-egy archív felvétellel, a Közelről (kedd, 15.35) is hasonló témával foglalkozik: a rádiózás jövője, az éter világának kiterjesztése lesz a középpontban. A rádiózás története szorosan összefonódott a sportközvetítésekkel, ezért termesztésen nem maradhatnak el a nagy sportpillanatok sem: legendás küzdelmek a pályán, és izgalmas pillanatok a stúdiókban. Ezen a napon a Dankó Rádió válogatott régi nótákkal, valamint korábbi műsorok részleteivel kedveskedik a hallgatóknak.

A komolyzene kedvelői sem maradnak ki a visszaemlékezésekből: a Bartók Rádió Muzsikáló reggel (kedd, 6.00-9.30) és Muzsikáló délután (kedd, 15.05-19.00) című műsora kilenc blokkban idézi fel a múltat: nemcsak archív, klasszikus zenei műsorokból hallhatunk felvételeket, hanem a bevezetőkből is érdekes háttér-információkat tudhatunk meg a zeneművekről és azok rádiótörténeti szerepéről. A 80 éves a Magyar Rádió 6-os stúdiója összeállítás a híres terem építészettörténeti, rádiótechnikai jelentőségét méltatja, s felidézi a XX. századi magyar zenetörténetben betöltött kiemelkedő szerepét (kedd, 9.30).

MTVA

 

Magyar fiúé a természetfotózás Oscar-díja

Máté Bence még csak 26 éves, de már a világ egyik legjobb természetfotósa, aki az állatok megfigyelését és a fotóslesek építését legalább annyira élvezi, mint magát a fotózást.

Bence a Szeged melletti Pusztaszeren nőtt fel, s elég korán kiderült róla, hogy a természetben sokkal jobban érzi magát, mint az iskolapadban. Szülei számára hamar nyilvánvalóvá vált az is, hogy a kis Bence természetszeretete nem csupán múló szeszély, sokkal inkább egy életre szóló szerelem kezdete. A fotózáshoz szükséges pénzt maga teremtette elő, első lessátrát egy átalakított nyúlketrecből építette, ahonnan vízicsibét és kis vöcsköt fotózott.
Az első komoly sikerre sem kellett sokáig várni. 2000-ben, az Ópusztaszeren készült ürgés fotóval Bence 14 évesen az „Év ifjú természetfotósa" lett. Ettől kezdve sorra jöttek a díjak, még néhányszor megválasztották a legjobb fiatal természetfotósnak, majd kiöregedve a kategóriából már a felnőttek között nyeri a díjakat. Természetesen a külföldi szakma is felfigyelt rá, számos rangos elismerés után tavaly minden idők legfiatalabbjaként és első magyarként őt választották az „Év természetfotósának" a BBC nemzetközi pályázatán, amit a szakma csak a természetfotózás Oscar-díjának nevez.

Minden magyar címert összegyűjtöttek egy helyen


Több éven át tartó munkával elkészült Magyarország legteljesebb és legpontosabb címeradatbázisa, amely az ország 19 megyéjének és 3046 településének címere mellett – szöveges magyarázattal kiegészítve – a történelmi Magyarország valamennyi királyi, állami és vármegyei jelképét is bemutatja. A honlapot egy független szellemi szabadfoglalkozású programozókból és designerekből álló kreatív csapat, a Design & System készítette anyagi támogatás nélkül, csupán lelkesedésből és elhivatottságból. A www.magyarcimerek.hu oldal elindítása több éven át tartó gyűjtés és feldolgozás után vált lehetővé.

Semmelweis munkásságát méltató interaktív kiállítás nyílt Bécsben


Semmelweis élete és munkássága ihlette interaktív kiállítás nyílt a bécsi Collegium Hungaricumban október 13-án, kedden. A kiállító művészcsoport a nyertese a Semmelweis Art Award díjnak, amelyet a megnyitón vehettek át a magyar intézet igazgatójától. A pályázat kiírása szerint Semmelweis Ignác élete és munkája ihlette terveket kellett benyújtani, amelyek közül nemzetközi zsűri díjazott hármat. Az első helyezettnek a bécsi Collegium Hungaricum lehetőséget is adott, hogy UngArt galériájában kiállítsa installációit.

Magyarország imázsfilmje lett az európai győztes

Magyarország imázsfilmje nyerte el az ENSZ turisztikai világszervezetének 21. közgyűlése alkalmából meghirdetett verseny európai díját.
A „Hungary – More than expected" című videó hazánk kiemelt és a külföldiek számára legvonzóbb turisztikai termékeit, Budapestet, a Balatont, valamint a konferencia- és egészségturizmust mutatja be.

Szeptember 19-én, szombaton újabb hét Magyar Örökség Díjat adnak át


Újabb hét Magyar Örökség Díjat adnak át szombaton. A budapesti ünnepségen Balogh Kálmán és Lukács Miklós cimbalomművészetét, Csók István festőművészetét, Buda Ferenc költészetét, Páskándi Géza irodalmi munkásságát, É. Kovács László néprajzi gyűjtő, múzeumalapító sokoldalú közösségi szolgálatát, a nagy hagyományú hazai autóbusztervezést és autóbuszgyártást, valamint P. Daczó Árpád-Lukács ferences áldozópap életművét ismerik el a díjjal.

Zord idők csillaga – leforgatták a Márton Áron film első jeleneteit

 

Szeptember első hetében leforgatták a Zord idők csillaga című, Márton Áron püspök életét bemutató nagyjátékfilm első jeleneteit Csíkszentdomokos határában. Az alkotócsoport egy része magyarországi, nagyobb részük erdélyi. A püspököt Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház érdemes művésze játsza.

FaLang translation system by Faboba

Newest