Visszakapja eredeti szépségét a Budai Vigadó

Az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán kedden bejelentette, mintegy 5,5 milliárd forintot szán a kormány a Hagyományok Házának helyet adó Budai Vigadó teljes körű rekonstrukciójára. A tárcavezető kiemelte: az átfogó felújítást még ebben a választási ciklusban szeretnék befejezni.
A Budai Vigadó épületének helyén a török hódoltság idején egy, a törökök által épített nagy áruraktár, később fegyverraktár állt. A kiegyezés után a honvédség kezébe került épület továbbra is katonai raktárként működött. A 19. század végére a budai polgárok úgy gondolták, ha a pestieknek jár egy Vigadó, akkor jár nekik is. Levélben kérvényezték a város alpolgármesterétől, Gerlóczy Károlytól: a Pesti Vigadóhoz hasonló palota építtessék Budán. A Kallina Mór és Árkay Aladár tervezte épületet 1900. január 20-án Halmos János polgármester adta át. Nagyszabású farsangi bállal nyitották meg a Vigadót, amelynek fővédnöke Klotild főhercegasszony volt.
– Ez az igény hozta létre ezt az egykor gyönyörű épületet. Budapesten, az elmúlt évek nagy kulturális beruházásai után fontos, hogy a népi kultúrát kiszolgáló intézmények is méltó körülmények között működhessenek – fogalmazott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, aki kiemelte, hogy a Hagyományok Háza (HH) vezetése alapos, megbízható tervezést nyújtott be a kormánynak. A rekonstrukcióra ebben az évben 299 millió forintot biztosítanak, jövőre majdnem 2,5 milliárdot, 2017-ben 1,7 milliárdot, 2018-ban pedig 1 milliárdot szán a kabinet.
Az eklektikus stílusú épület külső rekonstrukciója 2006–2007-ben készült el. Ez a munka már nagyon indokolt volt, hiszen az utolsó külső felújítást 1945 után végezték. A világháború okozta súlyos károk helyreállítása alapos volt ugyan, de ekkor nem az eredeti állapot visszaállítására, hanem egy jóval egyszerűbb épület kialakítására törekedtek. Jelentősebb belsőépítészeti munkálatokat legutóbb a hetvenes években végeztek el az épületben – mára mind műszakilag, mind esztétikailag alapos belsőépítészeti rekonstrukcióra szorul a vízivárosi palota, amelyet 2011 augusztusában nyilvánítottak műemlékké. A Corvin téri épület – amely 2001 óta ad otthont a Hagyományok Házának – homlokzata 2006–2007-ben újult meg, 2013-ban pedig több mint 100 millió forintot kaptak az épület akadálymentesítésre, az ötvenes években lebontott lift visszaépítésére és mosdó építésére.
– A generációmban és a körülöttem dolgozókban megérett az a tudás, amely lehetővé teszi, hogy a lehető legjobban végezzük el ezt a munkát – mondta Kelemen László, a HH főigazgatója a keddi épületbejáráson. Kiemelte: arra törekszenek, hogy ahol csak van mód, az eredeti állapotot állítsák vissza. A kétemeletes, belső udvaros, timpanonos, kupolaszerűen manzárdos tetőfelépítménnyel ellátott épület, amely főleg a neoreneszánsz stílusjegyeit viseli magán, a korra jellemző eklektikus stílusban készült. A most elkezdett munkálatok során restaurálják az előcsarnokot és a főlépcsőt, helyreállítják a díszterem és a földszinti közösségi terek gazdag szecessziós festéseit.
A beruházás során szigetelik az alapozást, mivel a kiáradó Duna és a hegyről lefolyó esővíz állandóan rongálja az épületet. A tetőszerkezet is teljes cserére szorul: a második világháborús bombatalálatot eddig csak ideiglenesen állították helyre, másrészt az épület rákkeltő azbesztpanelekből van fedve, amelynek a használatát az Európai Unió szabályai a 80-as évek óta tiltják. A tetőszerkezet átalakítása révén pedig hosszú évtizedek után a Budai Vigadóban székelő Magyar Állami Népi Együttes megfelelően felszerelt, profi technikával ellátott próbatermet és jól felszerelt öltözőket kaphat.
A Fő utca forgalma által keltett rezgések miatt az épület Corvin tér felé eső részén helyenként omlik, süllyed a fal – a mostani átfogó felújítás során ezt a problémát is kiküszöbölik. Megszüntetik a kényszerbeépítéseket, a szintfelezéseket, a zegzugos folyosókat, a belső udvart átriummá alakítják. Felújítják az elektromos és vízhálózatot, a csatornarendszert, valamint a ház teljes gépészete megújul. Az eredeti ólomcsövek hetente törnek el, a fűtési rendszer az 1974-es felújítás óta változatlan.
Kelemen László emlékeztetett arra, hogy az épületben most kilenc bérlakás is található, ezeket kiváltják, majd megszüntetik, illetve kiköltöztetik a Nemzeti Művelődési Intézetet is. Ésszerűsítik a Népművészeti Módszertani Műhely és a Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum egyes egységeit, de a bővülő népzenei és néptáncgyűjteményt is korszerű módon kívánják elérhetővé tenni.

szerző: Makrai Sonja

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn
FaLang translation system by Faboba

Legfrissebb