Átadták a Kossuth és Széchenyi díjakat valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseket a Parlamentben. Díjat kapott a többi közt Bács Ferenc, Hűvösvölgyi Ildikó és Oszvald Marika színművészek, valamint Ökrös Oszkár cimbalom-művész és Tolcsvay Béla dalszerző-énekes is. A magyar érdemrend nagykeresztjét idén Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának ítélték.
2015 március 15-étől az üzletek nyitva tartásáról szóló törvény értelmében a 200 négyzetméternél nagyobb üzletek vagy azok a kisebb boltok, ahol nem tulajdonos vagy családtag dolgozik, vasárnaponként kötelezően zárva tartanak. Kivételt képeznek ez alól a gyógyszertárak, a vasúti és autóbusz pályaudvarok, repülőterek területén üzemelő boltok, a piacok, a benzinkutak, a vendéglátóhelyek (szálláshelyek, kávézók, éttermek), az idegenforgalmilag frekventált területen található üzletek, a fürdők, múzeumok, színházak területén működő üzletek, valamint a pékségek és a virágboltok.
Az Ipsos felmérése szerint a magyar lakosság a vasárnapokat jellemzően otthon tölti, de közel negyedük a hét utolsó napjára ütemezte eddig az élelmiszer- és háztartási cikkek beszerzését. A felnőtt lakosság több mint kétharmada nem ért egyet a kötelező vasárnapi zárva tartással.
A trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tette „divatossá". A párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, amikor március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát. Petőfi naplójában olvasható, hogy miközben ő a Nemzeti dalt írta, felesége nemzetiszín főkötőt készített magának. Az események hatására a magyar színhármas (a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi) vált a hivatalos lobogóvá.
"Rajtunk múlik, hogy mihez kezdünk a kapott örökséggel, hogy folytatjuk-e a polgári Magyarország kiteljesítését életünk minden területén" - mondta el a Horvay János Kossuth Lajos-emlékművének ünnepélyes újraavatásán március 3-án a Kossuth téren a köztársasági elnök. Áder János hangsúlyozta: a most újjászületett emlékmű is kiváló példa arra, hogy "a jövő és a dicsőség nem a kerékkötőké, hanem az alkotóké", "nem a rombolóké, hanem az építőké".
Március 15-én lesz ötven éve, hogy felrobbantották a Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épületét. A tragikus pillanatra emlékezve március 13-án, péntek este a Nemzeti Színház mostani vezetése megemlékezést szervez a Duna-parton.
Magyar Zoltán kétszeres olimpiai bajnok tornászt választották a nemzet sportolói társaságuk új, tizenkettedik tagjának. A javaslatról a kormány dönt – tájékoztatta a MOB az MTI-t.
171 órányi anyagból, 4600 csapónyi snittből, 5011 vágással készült a 1148 digitálisan létrehozott vizuális trükköt is tartalmazó Kossuthkifli című monstre tévésorozat, mely március 15-én 20.59-kor debütál a megújuló Dunán. A közel 200 helyszínen forgatott, több mint 100 színészt felvonultató, hatrészes, epizódonként 53 perces kosztümös széria főszereplői Lengyel Tamás, Nagy-Kálózy Eszter, Trokán Nóra, Kálloy Molnár Péter, Reviczky Gábor, Haumann Péter és Kőszegi Ákos, a rendező Rudolf Péter.
A Kolozs megyei Bágyonban (Badeni) március 8-án emlékművet avattak annak a 32 huszárnak, akik az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a császári parancsot megtagadván a magyar szabadságharc oldalára álltak. Az egykori Aranyosszékhez tartozó székely településen több százan vonultak fel a helyszínre érkezett hagyományőrző huszárok mögött az emlékműig. A rendezvényen felszólaló Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke kijelentette, az erdélyi magyaroknak más eszközökkel ugyan, de ma is szabadságharcot kell vívniuk.
