Bohumil Hrabal születésének 100. évfordulója alkalmából hónapról- hónapra 1-1 könyve, ill. hangoskönyve kerül majd bemutatásra itt az oldalon. Ma, első ízben az 1986- ban szamizdatban, ill. emigrációban (Torontóban) kiadott önéletrajzi trilógiájának (Házimurik, Vita nuova, Foghíjak) utolsó kötetéből adunk izelítőt vagy ha úgy jobban tetszik "kóstolót":)
E művekben felesége szemszögéből ismerhetjük meg kettejük történetét, de néha az anyuka, Hrabal édesanyja is megszólal.
Mindhárom műből készült hangoskönyv és mindhárom esetben Bánsági Ildikó brillírozik Pipsi, azaz Eliška asszony szerepében.
Ha hiszik, ha nem: a fák tetejét nem mi vágtuk le, csupán a kép oldalából nyestünk le egy kicsit, mondhatni: személyre szabtuk azt; akárcsak a ma esti műsort, amely Dublinban 7- órától szólal majd meg - remélhetőleg olyan zenékkel, amiktől a képen látható hölgy, Szekfű Szilvi a levegőben marad, vagy ha mégis földet ér, akkor menten ugrál még párat örömében!
Kérem, tartsanak velünk Önök is, hogy kiderüljön - ha más nem, az ég - mer' itt egyfolytában esik! - na jó, szóval, hogy kiderüljön, hogy mely dalok Szilvi kedvencei! :)
2011. szeptember 26-án a Magyar Köztársaság Országgyűlése – az Anyanyelvápolók Szövetségének javaslatára "felismerve azt, hogy a magyar nemzet összetartozását legfőbb szellemi kulturális örökségünk, nemzeti nyelvünk fejezi ki legjobban — tiszteletben tartva hazánk hagyományos nyelvi sokszínűségét, egyben felelősséget vállalva a kisebbségek nyelvhasználatának jogáért —, a nemzet fejlődését és hagyományainak őrzését egyaránt szolgáló magyar nyelv iránti megbecsülésének kifejezése érdekében" a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvény, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi II. törvénycikk elfogadásának napját *,
november 13-át a Magyar Nyelv Napjává nyilvánította.
* Az 1844. évi II. törvénycikk : Az országgyűlés 1790-től 1844-ig lépésről lépésre elérte, hogy a magyar legyen a hivatalos élet és a politika nyelve. 1805-től a törvényeket már kéthasábosan készítették (magyarul és latinul), és a megyék saját hatáskörükben bevezethették a magyar nyelv használatát.1830-ban törvény kötelezte a Helytartótanácsot, hogy a magyar nyelvű megyéknek e nyelven válaszoljon, és a felső bíróságok ettől kezdve magyarul hoztak ítéletet, és e nyelv tudását a hivatalviselés és ügyvédi vizsga feltételéül szabták. 1836-ban és 1840-ben az anyakönyvezést magyarosították, ezzel összefüggésben a lelkészek magyar nyelvtudását írta elő a törvény. Lezárásképpen az 1844. évi II. törvénycikk a magyart államnyelvvé nyilvánította. Ennek értemében az országgyűlés kizárólagos nyelve a magyar lett, csupán a horvátországi követek kaptak hat évig felmentést ez alól. A király az országgyűléssel, a Kancellária a magyar hivatalokkal ezen a nyelven értekezett. A törvényeket ezt követően kizárólag magyar nyelven hozták. Az ország határain belül ez lett az oktatás nyelve is, a kapcsolt részekben pedig kötelező nyelvként oktatták a középiskoláktól felfelé.
~
Az (2011-es) országgyűlési határozat célja, hogy nemzeti nyelvünk minden évben egy bizonyos napon a közérdeklődés fókuszába kerüljön, alkalmat adva ezzel az oktatási, a tudományos és a kulturális intézményeknek, a médiának, az anyanyelv ápolásával foglalkozó civil szervezeteknek, közösségeknek a magyar nyelv közös megünneplésére.
~
Kérem, tartsanak velünk!
Name
Play
Duration
Ünnepi müsor
1:15:06 min
Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán
1:16:06 min
(Ünnepi műsor) (Részletek Ruttkai és Latinovits újvidéki estjéből)
Epegörcs. 
